Szőlő lisztharmat elleni védekezés ökológiai szőlőtermesztésben
2022. évi 9. növényvédelmi felhívás ökológiai kertészkedőknek
Kedves Kertbarátnők, tisztelt Kertbarátok!
Alig hajtott ki a szőlő, de már írnunk kell a szőlő lisztharmatáról. Korainak tűnik, mert sokan csak fürtfertőző gombának tartják, csak a nyár közepén figyelnek fel a tüneteire, a kirepedt „sérves” bogyókra.
„A szőlőn a lisztharmattal mindig számolnunk kell és a saját fertőzésünkért mi vagyunk a felelősek.” Egy konferencián hangzottak el ezek a kijelentések, amelyek sajnos igazak! Mivel a fertőző spórák a szőlő lisztharmata esetén nem jutnak messzire, nagy jelentősége van az előző évből származó spórákból induló fertőzések idejében történő megfogásának. Az utóbbi évek időjárása, azaz kevés esővel, hajnali párával társuló magas hőmérséklet már minden évben jellemző és ez ideális környezet a lisztharmat fejlődéséhez. (Pl. a kánikulai napot követő csillagfényes éjszaka után általában számíthatunk a harmatra, a fertőzésre.)
A lisztharmat tüneteit jól ismerjük. A zöld növényi részeken, a felületüket behálózó gombafonalakból és a rajtuk képződő spórákból (konídiumokból) álló fehéres-szürke bevonat képződik a virágzaton, a fiatal fürtökön, a hajtásokon és a leveleken is.
Tehát mindig a növény felszínén marad a gomba, csak szívókacsokkal kapaszkodik a levél bőrszövetébe. A gombaháló szorításában torzulnak a levelek, kirepednek a duzzadni akaró szőlőszemek, ideális táptalajt biztosítva pl. a szürkepenésznek, a darazsaknak, a muslincáknak.
A lisztharmat két formában telelhet át. Egyik esetben a gombafonalak a rügypikkelyek alatt bújnak meg, innen lisztharmatosan, „zászlós hajtással” fakad a szőlő. Gyakoribb azonban, hogy azokkal az apró göbökkel (ivaros áttelelő képletekkel) telel át, melyek a nyár végén alakulnak ki a leveleken.
Az őszi esőkkel ezek a szaporítóképletek lemosódnak a kordonkarra, támberendezésre, tavasszal innen pattannak ki az első fertőzést beindító ivaros spórák. Ezek az ivaros spórák nehezek, nem szállnak messzire a széllel, nem a szomszédból jönnek, tényleg a mi növényünkön nevelődtek. A súlyuk miatt, éppenhogy csak eljutnak a kordonkarokhoz és a talajhoz legközelebbi kis levélkékhez.
Most ezeken a fiatal leveleken találjuk meg az első tüneteket. A sárguló áttetsző foltocska megjelenése után rövidesen torzulni kezd a levél, a fonákon pedig megjelennek a gomba jellegzetes apró fehér-szürke telepei, melyek ontják a nyári spórák (konídiumok) milliárdjait. Ekkor már egyértelmű a fertőzés, nagyon nehéz lesz blokkolni a továbbterjedését. A cél az, hogy ne történjen meg a fertőzés, a berepülő gombaspóra már gombaölő szerrel lepermetezett növénnyel találkozzon. Ezt hívják megelőző (preventív) védelemnek. A lisztharmatra fogékony fajtákból álló ültetvényekben a lisztharmat ellen folyamatosan védekezni kell.
A szőlő lisztharmata ellen alapjában véve a kénes gombaölőké a főszerep. A kén jelentőségét jól mutatja, hogy a világon a legnagyobb mennyiségben eladott növényvédő szer ma is. Bármelyik kén hatóanyagú terméket választhatják. Virágzásig ismételhetünk velük. Használható a kálium-hidrogén bikarbonát hatóanyagú Vitisan is, a második levél kiterülésétől egészen a bogyók zsendüléig, 3-7 naponta. Használható a narancsolaj hatóanyagú készítmény (Oroganic, Prev-Gold, Prev-Gold Garten) később, a fürtkezdemények megjelenésétől az érés kezdetéig. A narancsolaj hatásmechanizmusa egyszerű, szárító hatással bír. Új biológiai növényvédőszer a Bacillus amyloliquefaciens FZB24 törzsét tartalmazó Taegro növényvédőszer is, szintén kisleveles állapottól, a teljes szezonban, lombhullásig használható. Ha a szezonban később – akár az időjárási körülmények szerencsétlen alakulása miatt – mégis erős lisztharmat fertőzés következik be, bő lémennyiséggel elvégzett káliszappanos lemosás segíthet. Az egyszerű anyagok – tehát olyan anyagok, amelyek élelmiszerként használunk, és hagyományosan növényvédelmi céllal is alkalmazhatók – közül több is, így a zsurlófőzet, nátrium-hidrogén karbonát, lecitin, tejsavó, tehéntej, fűzfakéreg is használható, a használati leírások elérhetők a NÉBIH honlapján elérhető tájékoztatókból.
Egyes fajtáknál, így pl. a Kékfrankos, Portugieser, Leányka, Rizlingszilváni, Kadarka, Olaszrizling, Chardonnay, stb. biztosan számíthatunk a lisztharmat megjelenésére, különösen, ha a közvetlen szomszédjában fertőzött növényállomány van.
A lisztharmat további terjedése a helyi időjárás függvénye és ez szabja meg a permetezések gyakoriságát is. Ebben csak a szőlősgazda tud dönteni.
A napokban jelent meg az új, ökológiai termelésben használható növényvédőszerek illetve a termés növelő anyagok összefoglaló listája, de a tanúsítószervezetek honlapján megtekinthető, a tanúsítók által elfogadott termékek is használhatók.
Jó egészséget, jó kertészkedést:
Zsigó György, NMNK és az ÖMKi csapata
Budapest, 2022. május 1.