Rajzási információk

Az alábbiakban két rajzási adatokat összefoglaló grafikon sorozatot mutatunk be. A rajzási információk használatához tartozó útmutató a grafikonok után olvasható. 

Az országos házikerti csapdahálózat fogási adatai az alábbi képre kattintva tekinthetők meg:

A FOTÓGALÉRIA LAPOZHATÓ!

Jelölések:  ki – kihelyezve, + kapszulák cseréje,   N - nem lehetett leolvasni (a következő adat halmozott érték), M - megsemmisült

A csapdákat Reider Imréné, Csillag Anita, Pipei György, Mészáros László, Csordás Csaba, Bodó János és Gálóczhi-Tömösváry Róbert kezelik. Köszönjük! Az előrejelző hálózatban az MTA ATK Növényvédelmi Intézetének Csalomon típusú csapdáit használjuk.

A gyümölcsmolyok napi csapdázási adatai hőmérsékleti adatokkal kiegészítve az alábbi képre kattintva tekinthetők meg:

A FOTÓGALÉRIA LAPOZHATÓ!

Kapcsolat:
Dr. Pénzes Béla - Penzes.Bela@uni-mate.hu, tel.:+36-1-305-7672
Dr. Hári Katalin - Radacsine.Hari.Katalin@uni-mate.hu, tel.: +36-1-305-7219

Útmutató a rajzási információk használatához

Egy kártevő rajzásmegfigyelésének célja, hogy megtaláljuk azt az időpontot, amikor egy adott kártevő ellen a leghatékonyabban tudunk védekezni. Az előrejelzés a hőösszegszámításra és a rajzás megfigyelésére alapul.

A módszer kiemelt jelentőségű a lepkehernyók elleni védekezésben ökológiai gazdálkodásban, hiszen itt elsősorban a Bacillus thuringiensis ssp. kurstaki toxinjával (DiPel) lehet védekezni, amely csak a fiatal lárvák ellen hatásos.

Milyen adatokat láthatunk a diagrammon?

Hímek száma (egyed/csapda) / fogási adatok (db)

Minden ültetvényen távcsapda kerül kihelyezésre, amelyben szexferomon kapszula található. Ez a kapszula olyan feromont tartalmaz, amellyel a nőstény egyedek párosodás céljából csalogatják a hímeket. A megtermékenyítésre váró nőstény megtalálása helyett a hímek azonban a csapdába, általában egy ragacsos felületű lapra esnek. A csapda minden nap leolvasásra kerül és az adatokból megállapítható, hogy milyen ütemben jöttek elő a kifejlett hímek.

A csapda adatai alapján megbecsülhető az adott kártevő populációjának mérete és a kifejlett hímek rajzáscsúcsa (amikor a legtöbben jönnek elő egységnyi idő alatt). Bizonyos kártevőknél ekkor célszerű védekezni a konvencionális gazdálkodásban engedélyezett növekedésgátló anyagokkal is.

Hasznos hőmérséklet

Ez az a hőmérsékleti tartomány, amelyben a kártevő fejlődésének üteme arányos a hőmérséklet emelkedésével (Bizonyos hőmérsékleti küszöbértékek alatt vagy felett a kártevők fejlődése nem indul el, lassul vagy megáll.)

Hőösszeg

Egy adott napon, a korábbi napok hasznos hőmérsékleti értékeit összeadva (kumulálva) kapjuk meg a hőösszeg értékét. A hőmérsékleti adatok regisztrálása és az ebből számított hőösszeg meghatározása azért fontos eleme az előrejelzésnek, mert a rovarok fejlődése függ a külső hőmérséklettől. Kutatások eredményeképpen a legtöbb kártevőről már tudjuk, hogy mekkora hőösszegre van szükség az egyes fejlődési alakok kialakulásához, azaz, mikor kelnek ki a tojásokból a lárvák, azok mikor vedlenek, bábozódnak be és a bábból mikor kel ki az imágó. Az első nemzedék lárváinak kikelése a tojásokból az alábbi hőösszegnél várható:

• tarka szőlőmoly 103 °C

• szilvamoly 85 °C

• keleti gyümölcsmoly 89 °C

• almamoly 104-121°C között

Napi átlaghőmérséklet

Rajzásdinamika szempontjából a napi átlaghőmérséklet azért beszédes adat, mert ha nagy a visszaesés a hőmérsékletben, akkor az általában a rajzásra is hatással van. Emiatt, ha sokat fogunk napokon keresztül egy adott kártevőből, majd jön egy lehűlés és csökken a fogásszám, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy túl vagyunk a rajzáscsúcson.

Rajzási adatok felhasználása

A rajzási adatok egy adott ültetvényre érvényesek!

Más területen és eltérő időjárási viszonyok mellett a rajzás és a hőösszeg is eltérést mutathat, de minél hasonlóbb és közelebb van egy adott terület ahhoz, ahol az adatokat regisztrálták, annál valószínűbb, hogy a két terület rajzási adatai is hasonlítanak majd egymáshoz.

A rajzási adatok alapján ökológiai gazdálkodásban képet kaphatunk arról, hogy mennyi kártevő járja a területünket. Ha nagyon keveset fogunk, akkor előfordulhat, hogy egyáltalán nincs is szükség védekezésre, mivel a kis mennyiségű kártevő nem fog jelentős kárt okozni

Ezeknek a kártevőknek sajnos egy évben több nemzedéke is van és egy adott faj nemzedékszáma sem azonos minden évben. Az almamolynak 2, a barackmolynak és keleti gyümölcsmolynak 3-4, a szilva és a tarka szőlőmolynak általában 3 nemzedéke fejlődik ki egy évben, amely időjárásfüggő.

A módszer nem tökéletes, de kiváló támpontot nyújt a kezelések hatékony időzítéséhez. Nagyobb ültetvények esetén széles körben alkalmazott eljárás, amely alkalmas arra, hogy csökkentsük a felesleges kezelések számát és a környezeti terhelést.