Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet
Élvonalbeli kutatás Ökológiai szemlélet Fenntartható jövő

Támogasd a munkánkat! hu en

Keresés


Szabadszavas keresés

Kategória

Téma

(Kijelölés törlése)
Keresés

Kosár tartalma

0 tétel van

Fizetendő:

Szállítási díj nélkül
Az összeg az ÁFA-t tartalmazza

Kosár Megrendelem  

biodiverzitás, pók-háló, citizen science   2024. január 23. Hír

Milyen pókok élnek a hazai kertekben? Mit mutat mindez a kutatóknak és a kertek szerelmeseinek?

Lezárult a pókfajokat és a biológiai sokféleséget vizsgáló citizen science kutatás első éve

Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) önkéntes kutatók bevonásával mérte fel tavaly tavasztól őszig a hazai kertek póknépességét: Pók-Háló névre keresztelt kutatásukba több száz kertregisztráció és több ezer fotó érkezett az ország minden tájáról.  Az önkéntes kutatók feladata az volt, hogy lencsevégre kapják a nyolclábúakat. A pókok különböző fajait kevesen ismerik, sokan kicsit félnek is tőlük, pedig kiváló indikátorai egy-egy élőhely állapotának: a pókfajok nagy száma a biológiai sokféleség magas szintjére utal. Hazánkban több mint 800 pókfaj található meg, melyek közül egyetlen kertben is akár több tucat faj lehet jelen. Az ÖMKi szakemberei múlt héten a SEEN (Social Engagement in Ecology Network) Hungary 2024 – Citizen Science, azaz közösségi tudományos kutatásokat felvonultató konferencián mutatták be a program első eredményeit. A pókok kertekből kimutatott magas fajszáma a kutatók minden várakozását felülmúlta. A kutatás egy társadalmi felelősségvállalási program keretében valósulhatott meg, amelyet múlt héten különdíjjal ismert el a zsűri a 4. DoingGood - CSR Award alkalmából. 

Bár a citizen science, vagyis a lakossági, közösségi részvétellel zajló kutatások csak a közelmúltban kezdtek ismertté válni Magyarországon, néhány élen járó hazai példa és nemzetközi gyakorlat alapján jól látható, hogy óriási hozzáadott értéket hordoz a kutatók és az önkéntesek összekapcsolódása egy-egy érdekes tudományos vizsgálat szempontjából. Ezért is hirdetett az ÖMKi tavaly két közösségi kutatást, köztük a biológiai sokféleség témában létrehozott Pók-Háló citizen science programot.  

Kertünk a növények mellett számos más élőlény számára is lakhelyül szolgál, és kertművelési szokásaink nyomán mi is formálói vagyunk közvetlen környezetünk biológiai sokféleségének. A Pók-Háló névre keresztelt kutatás ezt a témát járta körbe önkéntes résztvevők segítségével, abból a megfontolásból, miszerint a pókok kiváló indikátorai egy-egy élőhely állapotának: a pókfajok nagy száma a biológiai sokféleség magas szintjére enged következtetni. 
 
A rendhagyó, önkéntes „kutatók” bevonásával zajló program célja az volt, hogy a pókok csoportján keresztül bemutathatóvá váljon, hogy kertészkedési szokásaink és kertünk „természetességi foka” milyen nagy hatással van az ott kialakuló életközösségekre. Egy olyan kert, ahol megőrizzük a természetes vegetáció elemeit, különféle virágos növényeket telepítünk, számos más élőlénynek is életteret biztosít, így hozzájárulva a természetvédelmi szempontból értékesebb és fenntarthatóbb környezet kialakításához.   

Májustól késő őszig lesben álltak az amatőr fotósok

Az önkéntes adatküldőknek 2023. május elejétől október végéig volt lehetőségük az ÖMKi honlapján létrehozott online felületen regisztrálni a kertjüket és feltölteni a megfigyeléseiket fényképek formájában. Először egy kertre vonatkozó kérdőívet töltöttek ki a regisztrálók, majd a kertben megfigyelt pókokról készült fényképfelvételeket – az adatgyűjtési időszak alatt – bármikor feltölthették a regisztrált kerthez. Az ÖMKi csapata a beérkezett adatokat folyamatosan dolgozta fel, a pókokról készült fényképfelvételeket a szakemberek átnézték, a megfigyelt példányokat beazonosították és a gyűjtött adatokat térképes adatbázisokban rögzítették.  

A beérkezett pókfotók száma felülmúlta a kutatók várakozásait

A projekt nagy népszerűségnek örvendett, így a program végén a vártnál is több adat állt a kutatók rendelkezésére. 214 résztvevő összesen 223 kertet regisztrált 184 különböző magyarországi lokációról. Ez alapján elmondhatjuk, hogy Magyarország majdnem minden tájegységéről érkeztek megfigyelések.

A Pók-Háló projektben regisztrált kertek földrajzi elhelyezkedése. A 223 darab pókos adatot szolgáltató kert 184 különböző lokációt fed le.

A 223 kertből összesen 3330 darab fénykép került feltöltésre a projekt online felületére. A képek alapos áttanulmányozása, osztályozása és ellenőrzése után 2800 értékelhető adatot nyertek ki a kutatók a feltöltött képmennyiségből, ami azt jelenti, hogy 2800 esetben legalább család szinten azonosítani tudták a képen szereplő pókot. A beérkezett képmennyiség alapján a regisztrált kertekből összesen 29 pókcsalád 127 pókfaját sikerült kimutatniuk. 

Lássuk az első eredményeket! 

A Pók-Háló részvételi kutatásban azonosított, leggyakrabban előforduló pókokról az ÖMKi honlapján részletesen olvashatunk. A feltárt fajok, csoportok között megtalálunk közismert (pl. keresztespók fajok) és egy hobbikertész számára talán kevésbé ismert pókokat (pl. márványos álkaszáspók, üvegházi törpepók) is. A leggyakoribb fajokhoz a kutatók érdekes fajbemutatókat is készítettek.    

Az adatok összegzése után azt mondhatjuk, hogy a résztvevő kertekben a keresztespókfélék (Araneidae) domináltak: az összes megfigyelés 18,6 %-át ennek a családnak a képviselői tették ki. A keresztespókfélék után a farkaspókok (Lycosidae – 13,9 %), álkaszáspókok (Pholcidae – 11,9 %), zugpókok (Agelenidae – 11,1 %), törpepókok (Theridiidae – 11 %), karolópókok (Thomisidae – 6,4 %) és ugrópókok (Salticidae – 4,6 %) képviselői bizonyultak meghatározónak. 

Résztvevőink felvételei balról jobbra: koronás keresztespók (Albeker Dénes fotója), márványos álkaszáspók (Muzslay Péter fotója) és üvegházi törpepók (Vizinger Zsolt fotója). FAJBEMUTATÓK ITT

A hazai kertekből kifejezetten ritka és érdekesnek mondható fajok is előkerültek. Ilyen például a hűsölő keresztespók (Araneus alsine), mely kifejezetten vizes élőhelyek közelében (pl. lápréteken) szokott előfordulni, vagy a tölgylevél-karolópók (Diaea livens), mely elsősorban a tölgyesekhez kötődik.

Hűsölő keresztespók (Araneus alsine, balra) és tölgylevél-karolópók (Diaea livens, jobbra) (képek: Buslig Johanna és Kiss Tünde). FAJBEMUTATÓK ITT

A vizsgálatban a kutatók kezdeti feltevése az volt, hogy minden olyan emberi beavatkozás, illetve kertművelési szokás, mely a kertben előforduló növények fajszámát és a kert szerkezeti sokféleségét csökkenti, végezetül negatív hatással lesz az ott kialakuló ízeltlábú közösségek, így a pókegyüttesek összetételére és biológiai sokféleségére is. Ezért a kertregisztráció során több, a kerttel és kertművelési szokásokkal kapcsolatos kérdést is feltettek a résztvevőknek.   

Virágos kertek és burkolt felületek  

A kutatók megvizsgálták, hogy a természetes/féltermészetes élettér kerten belüli aránya milyen hatással van a kertek fajgazdagságára nézve. Ehhez összevetették a kerttulajdonos által megadott adatokat a kertek relatív (pók)fajgazdagságával, és eredményül azt kapták, hogy a fajgazdagság és a mesterséges burkolattal rendelkező felület aránya között szignifikáns negatív kapcsolat van. Ez lényegében azt jelenti, hogy a burkolt felület arányának növekedésével valamelyest csökken a kertek fajgazdagsága. Nyilvánvalóan minél nagyobb területet foglalnak el a kertben az épületek, burkolt teraszok, járdák stb., annál kevesebb természetes/féltermészetes élettér marad az élőlények számára, annál egysíkúbb lesz a kert póknépessége is. Általánosságban véve az élettér nagyságának növekedésével annak szerkezeti sokfélesége is növekedni szokott, mely így annál inkább kedvez a biológiai sokféleségnek.  

A pókok relatív fajgazdagságát negatívan befolyásolja a burkolattal rendelkező felület arányának növekedése a kertben. A piros egyenes jelzi a lineáris összefüggést a két változó között.

Ebben a kutatásban is igazolást nyert tehát az az összefüggés, miszerint minél nagyobb felületet építünk be és burkolunk le a kertünkben, annál inkább rontjuk a kert, mint élőhely minőségét és csökkentjük annak szerkezeti sokféleségét. Ha kedvezni szeretnénk a kertben kialakuló természetes életközösségeknek, akkor hagyjunk minél nagyobb és változatosabb szerkezetű természetes vagy féltermészetes felületet és vigyázzunk a pókokra, ezekre a különleges élőlényekre! 

Vegyszerhasználat kontra biológiai sokféleség 

Az első összesítések alapján emellett úgy tűnik, hogy például a kémiai növényvédő szerek (peszticidek) használatának (ideértve a gyomirtókat, rovarölőket és gombaölőket is) gyakorisága alapján a kert „természetességi foka” nagyvonalakban jól felmérhető és a kimutatások alátámasztani látszanak a kutatók azon feltevését, miszerint a vegyszerhasználat (évente egyszeri vagy többszöri) a pókfajok számának csökkenését eredményezi a vegyszereket nem használó kertekhez képest, azaz negatív hatással van a kertek biológiai sokféleségére (biodiverzitására) nézve.

A peszticidhasználat hatása a kertekben kialakuló pókközösségek összetételére. Az ábra a 10 leggyakoribb pókcsalád egymáshoz viszonyított arányát mutatja azokban a kertekben, ahol peszticideket nem használnak (belső kör); évente egy alkalommal használnak (középső kör); évente több alkalommal használnak (külső kör).

Bár a vegyszereket évente egyszer vagy többször kijuttatók csoportja között a megfigyelt pókok fajszámában nincs akkora különbség (79 és 88 faj), ugyanakkor a pókcsaládok egymáshoz viszonyított, a pókközösségen belüli arányaiban már annál inkább. A vegyszerhasználat és annak mértéke sokszor más kertrendezési gyakorlatokkal is párosul: például akik „katonás rendet” igyekeznek tartani a kertjükben, azok jellemzően jobban hajlanak arra, hogy vegyszereket is kijuttassanak. Az aljnövényzet, illetve a fű gyakori kaszálása is kedvezőtlenül hathat a kert póknépességének összetételére és a biodiverzitásra nézve. Ugyanakkor az egyes tényezők hatásait, mint mondjuk a fűnyírás vagy a vegyszerhasználat gyakorisága, nehezen lehet elválasztani egymástól, a kutatók a továbbiakban az adatok részletesebb elemzése során az egyes tényezők hatásait próbálják jobban szétválasztani és külön értékelni.  

Részletes eredmények: https://old.biokutatas.hu//index.php/hu/page/show/pok-halo-citizen-science-kutatas-osszegzese   

Köszönjük minden önkéntes kutatónknak, hogy felvételeivel és kertadataival hozzájárult a kutatás megvalósításához! 

A kertek tulajdonságaira vonatkozó kérdőívünk összeállításánál Varga-Szilay Zsófia és csapata által, a magyarországi kertészkedési szokásokat vizsgáló kutatásuk (https://vargaszilay.hu/hu/2024/01/08/kerteszkedes-magyarorszagon/) szolgált inspirációként.

Kapcsolódó tartalmak és további cikkek ebben a kategóriában

2023. december 19.

Hír
Magyarország Pók-Hálója

Az ÖMKi által koordinált és a dm támogatásával 2023-ban megvalósult Pók-Háló citizen science kutatás összegzése

Részletek
2023. szeptember 26.

Hír
A pókok utódlása 2. rész

A pókok pár kivételtől eltekintve kizárólag ivarérés után válnak alkalmassá a párzásra, az ivarérés pedig vedléssel történik, hiszen a pókok (más ízeltlábúakhoz hasonlóan) kizárólag vedlés útján képesek növekedni.

Részletek
2023. szeptember 1.

Hír
A pókok utódlása

A nyár vége sok pókfaj számára a párzás és peterakás ideje. Pók-Háló részvételi kutatásunkhoz kapcsolódó cikksorozatunkban érdekességeket mutatunk be a hazai pókfauna udvarlási, párzási, kokonkészítési és utódgondozási viselkedéséről.

Részletek

Kapcsolódó és további elemek a Shopban

Kiadvány
Szója fajta- és termesztés-technológiai tesztek ökológiai gazdaságokban - 2015

Az alábbi kiadványt nem lehet nyomtatott formában megrendelni. Az online verzió ingyenesen letölthető a jobboldali, információs sávban lévő linkre kattintva.

A szója globális termőterülete 2014-ben elérte a 120 millió hektárt, ami évente több mint 300 millió tonna szójamag termést jelent. A legintenzívebb területnövekedést azok az országok produkálják, ahol alapvetően GM-szóját termelnek, pl. Brazília, ahol ez a növekedés 1 millió hektárra tehető évente. 

Részletek

Kiadvány
Az ökológiai szójatermesztés fejlesztése - Éves kutatási összefoglaló, 2021

Az alábbi kiadványt nem lehet nyomtatott formában megrendelni. Az online verzió ingyenesen letölthető a jobboldali, információs sávban lévő linkre kattintva.

Részletek

Kiadvány
Ökológiai búzatermesztési kutatások: on-farm fajtatesztek eredményei - 2018

Az alábbi kiadványt nem lehet nyomtatott formában megrendelni. Az online verzió ingyenesen letölthető a jobboldali, információs sávban lévő linkre kattintva.

A 2012 őszén elindított és ökológiai gazdaságokban megvalósított étkezési búza fajtatesztjeink 2018-ban is folytatódtak. Új önkéntes gazdaságok bevonásával a vizsgálati helyszíneink számát sikerült tovább növelni és ezekkel az ország fontosabb gabonatermő régióit még jobban sikerült lefedni, mint korábban.

Részletek

Támogatók

  
Az oldalt fejlesztette:

Biztos vagy benne?


Mégsem Igen